|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 40 találat | lapozás: 1-30 | 31-40 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Tamásné Szabó Csilla 1995. május 20.Máj. 20-án tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron. Benkő Samu elnök beszédében az erdélyi magyar tudománypolitika hármas irányvonalát tisztázta: az egyetemesség, a nemzeti feladatok teljesítése, valamint a romániai társadalmi, gazdasági fejlődéssel való érdekazonosság fontossága. Kiss András főtitkár megállapította, hogy adományoknak köszönhetően a tudományos munkához szükséges feltételek biztosítottak. Tabajdi Csaba államtitkár a közgyűléshez intézett levelében hangsúlyozta: "Ígérhetem, kül- és kisebbségpolitikánkban továbbra is szem előtt tartjuk a romániai magyar kisebbség anyanyelvi oktatására, tudós-, pedagógus- és szakemberképzésre, valamint az elkobzott közgyűjtemények, egyesületi ingatlanok visszaszolgáltatására, s a magyar műemlékek védelmére vonatkozó igényeit." /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./ A főtitkári jelentés szerint a taglétszám tovább gyarapodott, jelenleg 2515 fő /ebből 652 egyetemista/. Az EME kolozsvári könyvállománya valóságos kis egyetemi könyvtárként áll a hallgatók rendelkezésére, de a Jordáky-házban kialakított és használatra rövidesen átadható olvasóterem, a kutatócsoportok munkahelyén szervezett szakkönyvtárak szintén szolgálni fogják az információs és kutató igényeket. Megteremtették a feltéteket a transzilvanológiai kutatócsoport munkájának elkezdésére. Az elnökség pályázat alapján 1994. szept. 1-jétől két tudományos kutatót alkalmazott: Tamásné Szabó Csillát a magyar történeti nyelvtudomány, Jakó Klárát pedig Erdély írásos kultúrájának története tudományos tárgykörben. Sok adománnyal gazdagodott az EME gyűjteménye, ebből kiemelhető az EME egykori titkára, Kántor Lajos könyv- és kézirat hagyatéka. Az EME együttműködik a magyar Országos Levéltárral is. /Kiss András: Főtitkári jelentés az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1994. évi munkájáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./A közgyűlésen megválasztották az EME első tiszteletbeli tagját, Jakó Zsigmond professzort, díszes okiratban sorolták fel érdemeit, az EME körében kifejtett hatvanéves munkásságát. Az EME honismereti-helytörténeti pályázatának eredményhirdetése következett. Összesen 23 pályamű érkezett be. A bizottság első díjat nem adott ki, négy művet második, hatot harmadik díjban, ötöt pedig dicséretben részesített. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27-28./2002. március 4.Márc. 2-án Kolozsváron, az EME-központban megalakult a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet. Péntek János professzor, szakmai vezető elmondta, az intézmény az anyanyelvvel kapcsolatos akadémiai feladatokat igyekszik teljesíteni. Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese kifejezte reményét, hogy az itteni munkatársak eredményesek lesznek. Hasonló intézmények alakulnak nemsokára Felvidéken és Kárpátalján is. A nyelvi intézet az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a kolozsvári egyetemi tanszék és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének támogatásával jött létre. Intézője dr. Benő Attila adjunktus, további munkatársai: Kolozsváron András Zselyke, Bálint Emese, Demeter Éva, Tamásné Szabó Csilla, a sepsiszentgyörgyi fióknál pedig Erdélyi Judit. Az intézet funkciói: a demográfiai, jogi, szociolingvisztikai és oktatói adattárak kidolgozása (pl. a román törvények feldolgozása 1960-tól napjainkig, a romániai magyar sajtófigyelő szolgálat stb.). A másik funkció az élőnyelv kutatása: a nyelvcsere tényezőinek feltárása a román–magyar együttélés feltételei között, a magyar lakosság különböző rétegeinek nyelvvizsgálata, a szaknyelvek fejlesztése szakszótárakkal (a napokban jelenik meg a román–magyar közigazgatási, és még ebben az évben a hasonló pedagógiai szótár). A harmadik funkció a nyelvi tanácsadó szolgálat az iskola, a sajtó, a kisebbségi intézmények megsegítésére, de ide tartozhat közérdekű szövegek lektorálása is. Év végére elkészül a határon túli magyarok nyelvtörvényeket alapul vevő tanulmánykötete (szerkesztője Szépe György), melyben a Kisebbségi nyelvi jogok Romániában című részt ők írják. A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet világhálós elérhetősége: [email protected]. /Ördög I. Béla: Megalakult a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./2002. december 18.Dec. 17-én Kisebbségekért Díj magyar állami kitüntetésben részesült az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár munkaközössége. Laudációjában Péntek János professzor rámutatott: a legfrissebb, 2002-es megjelenéssel XI. kötetéhez érkezett el az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, ez a legterjedelmesebb és talán legjelentősebb magyar szótári munka ma már egyaránt hozzátartozik Erdély modern mítoszához és a magyarságtudomány élő valóságához. A szótár nyersanyagát 1925-től kezdte el gyűjteni Szabó T. Attila. Mintegy negyven évvel később elkészült az első kötet, 1975-ben jelent meg a Kriterion Kiadónál. A II. kötettől munkatársak önfeláldozó csapata vette át a szócikkek szerkesztésének nehéz munkáját. A IV. kötet 1984-es megjelenése után politikai, ideológiai tiltások nyomán a szótár további köteteinek kiadása megszakadt. Ezt tetézte a gyűjtő és főszerkesztő Szabó T. Attila hirtelen halála 1987-ben. A most megjelent kötetet még Vámszer Márta szerkesztette. Szerkesztő-munkatársai: Daly Ágnes, P. Dombi Erzsébet, Fazakas Emese, B. Gergely Piroska, Kádár Edit, Kósa Ferenc, Kürti Miklós, T. Szabó Csilla, Szabó György, K. Tichy Magdolna, Zsemlyei János. A szócikkeket románul Szász Lőrinc, németül Dorka-Fábián Beáta és Szabó Csilla értelmezte, a kötet lektora pedig Kiss András volt. A Szótörténeti Tár igazi értelme nem az, hogy megörökíti Erdély gazdag nyelvi múltját, hanem az, hogy a feltárt, feldolgozott források hozzáférhetővé váltak a magyarságtudomány művelői számára. Már 2000-ben több mint félszáz olyan nyelvészeti, névtani, néprajzi, művelődéstörténeti monográfiát, tanulmányt lehetett számba venni, amelyeknek a Tár volt a fő forrásuk. A szótár anyagából már két nyelvtörténeti doktori dolgozat készült Kolozsváron. /Kisebbségekért Díj a Szótörténeti Tár munkaközösségének. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./2004. május 10.Zsúfolásig megtelt a szatmárnémeti Szakszervezetek Művelődési Házának 700 férőhelyes nagyterme a Magyar Polgári Szövetség által szervezett máj. 9-i kulturális–politikai rendezvényen. Tőkés László püspök egyéb elfoglaltságai miatt nem lehetett jelen, eljött viszont Németh Zsolt, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség vezető politikusa, a parlament külügyi bizottságának elnöke, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei elnöke, a fellépő művészek között pedig több magyarországi volt, így Varga Miklós, továbbá Sasváry Sándor, Beregszászi Olga, Szabó Csilla, valamint Maczkó Mária népdalénekes. Bemutatkoztak a Magyar Polgári Szövetség függetlenként induló polgármesterjelöltjei. /(bódi): A Polgári Szövetség vasárnapi showműsora. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./2004. november 17.Kézdivásárhelyen a Vigadó zsúfolásig megtelt nov. 15-én, a Népi Akció színeiben induló Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács választási jelölt- és programbemutató kampánygyűlésén, melyre meghívták Bayer Zsolt budapesti újságírót, Szabó Csilla, Sasvári Sándor, Beregszászi Olga és Homonyik Sándor anyaországi előadóművészeket, akik erdélyi körútjuk első állomására érkeztek. Bayer Zsolt elmarasztalta Markó Bélát és az RMDSZ csúcsvezetőségét, mondván, félrevezetik a magyar közösséget, nem mondanak igazat, visszautasították az SZNT népszavazási kezdeményezését. Ha most az RMDSZ bejut a román parlamentbe, mondotta, a következő négy évben ismét lekerül napirendről az autonómia ügye. Elmondta: a kommunista diktatúra éveiből, a nyolcvanas évekből három nevet ismert: Doina Cornea, Smaranda Enache és Tőkés László – ők nyíltan szembe mertek szállni a Ceausescu-diktatúrával. Bayer a kettős állampolgárság kérdésére is kitért, lélekkufároknak nevezve a mostani magyarországi kormányzó pártokat. Ezt követően bemutatkoztak a Népi Akció színeiben induló MPSZ-es szenátor- és képviselőjelöltek: dr. Csapó József, Benkő Emőke, dr. Fekete Károly, Benedek Barna József, valamint Bereczki Kinga, Sánta Imre, Benkő Árpád Jenő, Cseh Béla és Gazda Zoltán. Szász Jenő, az MPSZ országos elnöke, Székelyudvarhely polgármestere az RMDSZ tizenöt éves kudarcait, megvalósítatlan választási ígéreteit vette számba. /Iochom István: Főrészvényesek Magyarországon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./2005. február 14.Megjelent az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványa, az Erdélyi Múzeum 2004. 3–4. füzete. Az új számban olvasható többek között W. Kovács András A cegei Wass család története (16–20. század) című tanulmánya. Az erdélyi fejedelemség korának jogi nyelvéről Tamásné Szabó Csilla írt. Balázs Lajos Mit ér a népi kultúra a globalizáció korában? címen publikált. A periodika hírt adott egy 2001 októberében tartott freiburgi interdiszciplináris konferenciáról, melyet Milyen történelmi körülmények között kerültek a románok többségbe jelenlegi államuk területén címmel rendeztek. Néhány alcím: A kontinuitás kérdése, napjainkig és a jövőre nézve; Bizonyíték-e a kontinuitás ellenében a románok legősibb keresztény szókincse?; Transzhumálás és hegyi nomadizáció; Románok a Kárpátoktól keletre; Románok a Kárpátokon belül. Az In memoriam rovatban Csetri Elek a 2004-ben elhunyt Faragó József akadémikust, Benkő Samu Jenei Dezsőt, az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya pedig Puskás György professzort búcsúztatta. /(n): Lapról lapra. Erdélyi Múzeum/2004. 3–4. Füzet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./2005. június 7.Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár szerkesztő-munkatársai elhatározták: ezután nemcsak a Szabó T. Attila, a szótár anyaggyűjtőjének, első főszerkesztőjének sírját keresik fel legalább évi egy alkalommal – amely immár szokássá vált minden év március 3-án, halála napján –, hanem egy tavaszi séta alkalmával egy-egy szál virággal tisztelegnek elhunyt korábbi munkatársaik sírjánál is. Május 27-én a Házsongárdi temetőben egy szál virágot helyeztek el Kelemen Béla, Nagy Jenő, Szabó T. Attila, Vámszer Márta, W. Török Judit, Zsemlyei János, Zs. Maksay Mária sírjánál. Vígh Károlyról szóban emlékeztek meg, ő Marosvásárhelyen pihen. Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár /Erdélyi Múzeum-Egyesület és a budapesti Akadémiai Kiadó/ XII. kötete a napokban jelent meg. /Tamásné Szabó Csilla, az EME tudományos főkutatója: Tisztelgés az elhunyt szerkesztők sírjainál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./2005. november 21.Marosvásárhelyen november 19-én a telt házas Kultúrpalota ünnepelte a kétszázharmincnyolc lakosnak Zalaegerszeg testvérváros tiszteletbeli polgárává avatását. Az összmagyarságban, együvé tartozásban gondolkodók Zalaegerszegen nem értettek egyet a múlt évi december 5-i népszavazás eredményével, ezt sajátos módon kifejezésre juttatják: „az egymás iránti felelősségtudat, a közös múlt, nyelv és hagyományok arra köteleztek, hogy ezt a csekélyke lépést megtegyük, bár nem nekünk kellene itt állni és ily módon próbálkozva jóvátételt tenni, Magyarország miniszterelnöke kellene a Kultúrpalota színpadáról magyar útleveleket és személyi igazolványokat adományozzon az itt élő véreinknek” – mondta dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere. A műsorvezető Kilyén Ilka színművésznő volt, a fellépő Szabó Csilla budapesti énekesnő immár „hazajár” Erdélybe. /(f.): Minden magyarért felelősen. Zalaegerszeg tiszteletbeli polgári címeket adományozott. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./2006. január 11.Szabó T. Attila száz éve született. Ünnepel a nyelvészvilág, de nemcsak ők, hiszen Imre Samu szerint „büszkén vallhatja őt magáénak – s úgy gondolom, vallja is – az irodalom-, a néprajz-, a történettudomány és művelődéstörténet egyaránt”. Szabó T. Attila egyaránt foglalkozott nyelvtörténettel, nyelvjárás, hely- és személynévtörténet kutatásával. Ő az erdélyi nyelvészeti iskola megteremtője, személyisége, munkássága meghatározó a XX. század nyelvészeti kutatásaiban. Szabó T. Attila /Fehéregyháza, 1906. jan. 12. – Kolozsvár, 1987. márc. 3./ egyetemi tanulmányait a Református Teológián kezdte, 1927 októberében azonban eldöntötte, hogy nem lép papi pályára. 1926–1927-ben Skóciában az egyetemen hallgatott előadásokat. Hazatérve a kolozsvári egyetemen szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet. 1940 őszén kinevezték a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem nyilvános rendkívüli tanárává, s ugyanakkor a Magyar Nyelvtudományi Intézet igazgatójává. 1951–1953 között politikai okokból visszaminősítették, két évig akkordmunkásként dolgozott az Akadémia Nyelvtudományi Intézetében. 1953-1971 között ismét taníthatott az egyetemen. Foglalkozott a helynévgyűjtéssel is. 1970–1988 között hét kötet jelent meg válogatott tanulmányaiból. Fő művéhez, az Erdélyi magyar szótörténeti tár szerkesztéséhez 1966 januárjában egymaga fogott hozzá. Közel negyvenéves munkával kb. egymillió cédulát készített. Az első kötet szerkesztését 1973-ban fejezte be, s a kötet 1975-ben látott napvilágot. Szabó T. Attila az első kötet szerkesztésének magányos munkája után határozott úgy: ahhoz, hogy a szótár mielőbb elkészülhessen, szerkesztői munkaközösséget szervez maga köré. A második kötet anyagát így már kis csapattal szerkesztette (Nagy Jenő, Kósa Ferenc, Vámszer Márta, Zsemlyei János, Vigh Károly). Ez a közösség tagjait tekintve később változott, gyarapodott, vagy éppen fogyott. Szabó T. Attila életében négy kötet jelent meg, a negyedik 1984-ben. A kommunista diktatúra lehetetlenné tette a további kötetek megjelenését. Az V. kötet végül csak 1993-ban látott napvilágot a budapesti Akadémiai Kiadó és a bukaresti Kriterion közös kiadványaként, míg a VIII. 1996-ban. Végül ennek a kötetnek a főszerkesztését Vámszer Márta végezte el, aki átvette Szabó T. Attila halála után az egész munkálat felügyeletét. A IX. kötettől kezdve az Akadémiai Kiadó és az Erdélyi Múzeum-Egyesület közös kiadványaként jelenik meg a szótár. A XI. kötet 2002-es megjelenését már nem érhette meg Vámszer Márta sem. A főszerkesztés munkája Kósa Ferencre és Zsemlyei Jánosra hárult. Zsemlyei professzor halálát követően Fazakas Emese vette át a stafétabotot, 2005-ben megjelenhetett a XII. kötet. A Szótörténeti tár anyagának gyűjtése közben, levéltári búvárkodásai során Szabó T. Attila külön cédulákra jegyezte az erdélyi helyneveket is, jelentős helynévtörténeti gyűjteményt alakítva ki. Anyagát az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik, feldolgozása Budapesten most van folyamatban, néhány kötet már megjelent. Balassa Iván 1996-ban monográfiában mutatta be Szabó T. Attila páratlanul gazdag munkásságát. 1996-ban, születésének 90. évfordulójára az EME emléktáblát állított a fehéregyházi református templomban. Néhány évvel ezelőtt a Kolozsváron alakult nyelvi intézet Szabó T. Attila nevét vette fel. /Tamásné Szabó Csilla, az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos kutatója: Szabó T. Attila születésének 100. évfordulója. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./2006. január 14.Kötetbemutatóval egybekötötten emlékezett január 13-án Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél (EME) Szabó T. Attila az Erdélyi magyar szótörténeti tár szerkesztője születésének 100 éves évfordulójára a szerkesztők, az egykori és jelenkori munkatársak közössége. Tamásné Szabó Csilla tudományos kutató bevezető beszédében elmondta, ez az évforduló kitűnő alakalom a szótörténeti tár most megjelent XII. kötetének bemutatására. Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke nyitotta meg a 2006-os tudományos év első nagyszabású rendezvényét. Szabó T. Attila életműve megalkotásának titka a pontos és rendszeres munka. Ennek szellemében alakult ki az egyetemes magyar örökség része, a szótörténeti tár– fejtette ki az EME elnöke. Lászlóffy Csaba Jézus kiáltás – Szabó T. Attila emlékére c. rendhagyó technikával alkotott – a szavakat a szótörténeti tárból kölcsönözve – versét olvasta fel. Péntek János, a Magyar Nyelvészeti Tanszék vezetője ismertette a centenáriumi év elkövetkezendő rendezvényeit: konferenciák Szabó T. Attila életének különböző állomásain /Budapesten, Debrecenben, Zilahon, Enyeden, Désen, Kolozsváron/, majd fehéregyházi megemlékező koszorúzás is lesz. Kósa Ferenc a tizenkettedik kötet főszerkesztője összefoglalta a szótörténeti tár múltját és jelenét. Fazakas Emese a már készülőben levő XIII. kötet főszerkesztője ismertette jövőbeli terveiket. Kiss András Szabó T. Attila egykori munkatársa tárta a közönség elé levéltári és személyes élményeit. A rendezvény végén a Vetró Artúr által készített Szabó T. Attila-emlékplakettet leplezték le az EME könyvtártermében. /Vetési Júlia: Megemlékezés és kötetbemutató az EME-nél. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./2008. május 3.A Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Országos Tantárgyverseny egyik állomása volt a reneszánsz irodalmi és műveltségi alternatív vetélkedő Nagykárolyban. A diákok nyolc különböző megyéből érkeztek. A rendezvény főszervezői: Kiss Hajnalka, a Nagykárolyi Kalazanczi Szent József Római Katolikus Iskolaközpont magyar irodalom szakos tanára, Szabó Csilla és Putovits Tünde, a Nagykárolyi Elméleti Líceum magyar irodalom szakos tanárai voltak. /D. H. : Emlékezetes marad az országos tantárgyverseny alternatív vetélkedője is. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 3./2008. június 26.„Nagy segítség volt a magyar szóbelin a diákoknak, hogy idén először szöveggyűjteményt használhattak a vizsgán, és nem kellett fejből elemezni a tételen szereplő prózát vagy verset – értékelte az érettségit Szabó Csilla vizsgáztató bizottsági tag. Kollégája, Kiss Kálmán magyartanár szerint is jól szerepeltek Szatmárnémetiben a magyar érettségizők. A Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban vizsgáztak a másik két magyar középiskola – a Református Gimnázium és a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont – diákjai is. /Babos Krisztina: Leplezett vizsgadrukk. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./2009. október 13.Elsősorban a nyelvészek, irodalmárok és a történészek igénylik nagyon az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár használatát. Több nyelvész és történész is részt vett a szerkesztői munkában és véleményezte a kötet tartalmát. A szerkesztési munka már a hatvanas évektől kezdve folyik. Annak idején Szabó T. Attila nyelvészprofesszor kezdte el gyűjteni az anyagot és ő is szerkesztette meg az első kötetet. Ennek megjelenése után a professzor munkacsoportot gyűjtött maga köré, így halála után munkatársai vették át a szerkesztési munkálatokat. Szabó T. Attila 1987-ben bekövetkezett halálakor a Nyelvtörténeti Tár négy kötete már megjelent és még három kötet anyaga volt előkészítve. A 90-es évekre a sorozatnak összesen 8 kötete készült el. A most napvilágot látott 13. kötetet az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) már önálló kiadásának tudhatja be. Ez a kötet a Te és a Várvíz címszavakat tartalmazza. megközelítőleg 136 000 adatot dolgoz fel. A köteten András Zsejke, Dali Ágnes, Fazakas Emese, Gergely Piroska, Kósa Ferenc, Kürti Miklós, Zsemlyei Borbála és Szabó Csilla szerkesztettük. Szabó Csilla elmondta, folynak a 14. kötet szerkesztési munkálatai, így teljesé válik majd az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, magyar nyelvterületen az egyetlen ilyen igényű munka. /Sipos M. Zoltán: A XIII. kötet margójára. Interjú az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár szerkesztőjével, Szabó Csillával. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2010. november 26.Magyar óvónők szakmai találkozójaNagyvárad – Többek között a Waldorf pedagógia módszereiről és gyakorlati alkalmazásairól esett szó a magyar óvónök pedagógiai körén, melyre csütörtök este, a 36-os számú óvodában került sor. Csütörtök délután az aradi úton található 36-os számú óvodában tartották a magyar óvónők félévente esedékes pedagógiai körét, melynek ezúttal a Kulturális sokszínűség az óvodai nevelésben volt a témája. A pedagógiai kör felelőse Kecskés Edit, a Csillagocska Református Zeneóvoda igazgatónője volt. Mivel a Luceafărul lakóparkban található óvoda egyben Nagyvárad első Waldorf tanintézete, a találkozó keretében szó volt a Waldorf pedagógiáról is. A megjelent óvónőket Kecskés Edit és Farkas Tünde szaktanfelügyelő köszöntötte, majd a vendéglátó óvoda igazgatónője, Petrica Lidia bemutatta az óvoda történetét. Eugenia Drăgoi a Waldorf pedagógia módszereiről beszélt, melyek a természetességre épülnek. Megtudhattuk, hogy a Waldorf pedagógia a gyermek fejlődésének fázisaira épülő nevelési elveket alkalmaz, az egyéni gondoskodás, az érzelem és az akarat erőinek harmonikus fejlesztését állítva a nevelés középpontjába. Ebből adódik, hogy lényeges módszerbeli és ütemezési különbségekkel működnek a hagyományos oktatási intézményekhez képest. Gyakorlati foglalkozás A ritmusnak fontos szerep jut a Waldorf pedagógiában, erről Szabó Csilla óvónő beszélt. Faragó Emese bemutatta, hogyan telik el egy nap a Waldorf óvodában. Gyakorlati bemutatókra is sor került. Olyan gyermekjátékokat tanulhattak meg az óvónők, melyeket a saját tanintézményükben is alkalmazhatnak majd. Pihenésképpen a résztvevők körbejárták az óvoda termeit és kötetlen formában elbeszélgettek, mindarról ami elhangzott. Végül pedig az utolsó gyakorlati foglalkozás keretében gyapjúból angyalkákat készítettek és a mindenki kifejthette véleményét a pedagógiai kör témájával kapcsolatosan. Mészáros Tímea, erdon.ro 2011. május 9.A világ közepeMegtartották a magyar középiskolák tantárgyversenyét A szervezõ Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákjai nyerték meg az idén is a magyar tannyelvû középiskolák VI. országos tantárgyversenyének fõdíját, a Bolyai-kupát, amely a legtöbb pontszámot elért iskolának jár. A második helyen a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum, a harmadikon a gyergyószentmiklósi Salamon Ernõ Elméleti Líceum diákjai végeztek. A színes és érdekes programokkal megtartott Bolyai Napok zárórendezvényeként zajlott szombaton a Nyárádi Erasmus Gyula biológia-, a Teleki Sámuel földrajz-, a Kalkulusz informatika-, a Historia Nostra történelem- és a Societas Humana társadalomtudomány-verseny a romániai magyar tannyelvû középiskolák számára. Ahogy Bálint István igazgató és Láday Zoltán moderátor elmondta, 28 középiskola 174 diákja szállt versenybe az idén, bizonyítva, hogy a tehetségkutatás, a minõségi oktatásra való törekvés jó úton jár. A reggeli nyitóünnepségen Markó Béla kormányfõhelyettes örömmel nyugtázta, hogy sikerült hagyománnyá tenni ezt a mi külön tantárgyversenyünket amelyen évrõl évre, ha lassan is, egyre több középiskolából vannak jelen versenyzõk. Többségükben önálló magyar tannyelvû középiskolákból, amelyek nevébõl kikerekedik Erdély történelme, szellemisége, s arra kell törekednünk, hogy számuk tovább növekedjen. Az iskoláknak nevet adó elõdeink a világ peremérõl próbáltak meg versenybe szállni, sikerrel. Ma a világ közepe ott van, azokban az erdélyi helységekben, ahol versenybe szállunk, és ahol teljes tudásunkat, minden képességünket megmozdítjuk annak érdekében, hogy felmutassunk valamit, amire más nem képes. Ez azonban csak kitartással, sok munkával lehetséges - biztatta a résztvevõket Markó Béla. Kelemen Hunor szövetségi elnök pedig arra hívta fel a diákok figyelmét, hogy azok az erdélyi tudósok, mûvészek, akik világszinten jegyzett teljesítményt tudtak elérni, soha nem felejtették el, hogy Erdélybõl indultak egy többletérték, a magyar nyelv és kultúra birtokában, amely bennünket erdélyi magyarokként meghatároz, s amelyet a tudás mellett tovább kell adni. A hozzászólók, Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke, Illés Ildikó fõtanfelügyelõ- helyettes, Szabó Csilla, a tanügyi tárca képviselõje és Jeszenszky Attila, a szervezõ iskola szülõi bizottságának elnöke a versenyszellem, az önként vállalt többletmunka, a részvétel fontosságát hangsúlyozták. A délutáni eredményhirdetés során a javítóbizottságok vezetésével megbízott egyetemi tanárok elismeréssel szóltak a diákok teljesítményérõl, a kérdéseket összeállító és a versenyzõket felkészítõ tanárok munkájáról. Többen elmondták, hogy nehéz volt dönteni, s kis különbségek vonnak a díjazottak között. Dr. Sipos Gábor egyetemi docens bejelentette, hogy az elsõ három helyezettet felveszik a Babes-Bolyai Egyetem történelem szakára, ösztöndíjasként. A támogatók jóvoltából a nyertesek 120, 90, 65 és 50 lejes pénzjutalomban részesültek. A Bolyai-kupát József �?va felkészítõ tanárok vették át. (bodolai) Népújság (Marosvásárhely) 2011. december 5.Másodszor Kolozsváron a tízéves TUDEKA felsőoktatás előszobája a diákkonferencia Tízéves története során másodszor volt a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciájának (TUDEK) házigazdája Kolozsvár: az erdélyi középiskolák tudományos kutatómunkáját segítő önképzőkörök 2002-ben találkoztak először a TUDEK keretében. Azóta a diákköröket tömörítő szervezet látványos fejlődésen ment át: a mozgalomból az Oktatási, Kutatási és Sportminisztérium által is támogatott rendezvény lett, sőt a felsőoktatási intézmények is megkülönböztetett figyelemmel kísérik a díjazottak fejlődését. A 10. TUDEK péntek esti megnyitóján Vörös Alpár István Vita, a házigazda Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója kifejtette: a TUDEK a kultúra egységét fejezi ki. A humán-, a reál- és a természettudományok kereszteződésénél olyan kapcsolatok teremtődnek, amelyek a jövőben felbecsülhetetlen értékűnek bizonyulhatnak – mondta. Az Apáczai kórusának műsora után Szabó Csilla, a tanügyminisztérium kisebbségügyi tanácsosa szólalt fel: „A TUDEK olyan konferencia, amelyet érdemes támogatni. A tudomány a világszemléletünket tudja megváltoztatni, remélem, hogy a TUDEK csak egy kisebb csúcs, amelyet majd nagyobbak követnek”. László Attila alpolgármester a kolozsváriakat a kincses város legértékesebb kincseiként mutatta be, és bízik benne, hogy a TUDEK résztvevői közül sokan választják majd Kolozsvárt egyetemi tanulmányaik színhelyéül, esetleg lakóhelyül. Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul, a rendezvény fővédnöke kifejtette: a kiteljesedés előtt álló romániai magyar felsőoktatás rendszerének alapját a tudományos kutatómunkát végző magyar középiskolásoknak kell képezniük. Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke a konferencia tudományos elnökének minőségében hangsúlyozta: a Babeş–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia előnyben részesíti felvételin azokat a diákokat, akik a tudományos ülésszakon kiemelkedő eredményeket értek el. Zárásként az apáczais László Kinga (XII. B) Babits Mihály Esti kérdés című versét mondta el, majd Kiss Levente egykori apáczais diák Liszt Ferenc második transzcendentális koncertetűdjét adta elő zongorán. A 10. TUDEK-en 23 iskola 168 diákja vett részt, 111 előadással. A szekcióüléseket az Apáczaiban tartották szombaton, a díjkiosztót pedig aznap este a BBTE Aula Magna dísztermében. K. H. I. Szabadság (Kolozsvár) 2012. március 5.Ma is érezteti hatását Szabó T. Attila életműveAz erdélyi névtani iskola megteremtőjére, az 1987. március 3-án elhunyt Szabó T. Attilára emlékeztek szombaton az Erdélyi Múzeum-Egyesület kutatóintézete nyelvészeti munkacsoportjának szervezésében, a civil szervezet előadótermében megrendezett, könyvbemutatóval társított tudományos konferencián, amelyen hazai és magyarországi előadók dolgozatai, a professzorral egykor fenntartott személyes kapcsolataikból eredő felidézések hangzottak el. Szabó T. Attila lelkészi képesítése után vált magyar-angol szakos tanárrá, majd nyelvtörténészként írta be magát a történelembe. Kolozsvári egyetemi tanárként és kutatóként hatalmas és értékes kiadatlan életművet hagyott hátra az utókornak, melynek feladata maradt a kiadatlan munkák megjelentetése. Munkásságában a helynévgyűjtés és -feldolgozás mellett szívügye volt az erdélyi magyar nyelvjárások kutatása, és következetesen külön figyelmet szentelt Kalotaszegnek. Köszöntő beszédet mondott Sipos Gábor EME-elnök és Benő Attila, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet ügyvezető igazgatója. A nyelvprofesszor fia, Szabó T. E. Attila édesapja hagyatékából az EME első időszakából származó öt pecsétet nyújtott át. Sipos Gábor felolvasta Filep Antal üdvözletét. Az első előadás a B. Gergely Piroskáé volt, aki Szabó T. Attila kiadatlan történeti személynév-hagyatékáról értekezett. A kalotaszegi vezetéknevek, keresztnevek, ragadványnevek, becenevek, nemzedékviszonyító névformák tudományos feldolgozása négy évszázadot ölel fel, kéziratként maradt ránk. András Zselyke a professzor helynévkutatásainak jelentőségét vette górcső alá. Nagy jelentőséget tulajdonított az interdiszciplináris kutatásnak, tanulmányaiban és tudománynépszerűsítő írásaiban az erdélyi magyar–szász–román kölcsönhatásokra is felhívta a figyelmet. A biológus Szabó T. E. Attila édesapja életművéből az etnobotanika megjelentetését emelte ki, amely a következő fogalmakkal gazdagította a tudományos kutatást: történeti természetismeret, növényföldrajz, geobotanika. Tamásné Szabó Csilla bemutatta a Szabó T. Attila erdélyi történeti helynévgyűjtése című könyvsorozatot. Bárth M. János (ELTE) ennek a sorozatnak a közzétételéről árult el kulisszatitkokat, ideértve azt is, hogy igyekeznek elektronikus változatban is elérhetővé tenni ezeket a kiadványokat. Vargha Fruzsina Sára a lokalizálható nyelvtörténeti adatok informatizálásába és térképezésébe vezette be hallgatóságát, Janitsek Jenő pedig az erdélyi névtudomány megalapítójára emlékezett vissza. Kora délután a tanácskozás részvevői megkoszorúzták Szabó T. Attila házsongárdi sírját. Szabadság (Kolozsvár) 2013. május 13.Rangos vetélkedőKitörő örömmel vette át a legtöbb pontszámot szerzett iskolának járó díszes kupát szombaton a Nagy Mózes Elméleti Líceum lelkes és népes csapata. A kézdivásárhelyi középiskolában egy évig őrzik a trófeát, amelyet a Magyar Tannyelvű Középiskolák VIII. Országos Tantárgyversenyén szereztek, s nevük felkerül a kupára. A vetélkedőt május 11-én, szombaton tartották a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban, ahol kilenc megye 29 középiskolájának 250 diákja mérte össze tudását hat tantárgycsoportból. A második helyen a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, a harmadikon a csíkszeredai Márton Áron Elméleti Líceum csapata végzett. A vetélkedőt nyolc évvel ezelőtt erdélyi oktatók álmodták meg, kezdeményezték és tartják meg minden évben Marosvásárhely rangos középiskolájában. A szervezőknek sikerült hagyományt teremteni, ezt bizonyítja, hogy évről évre többen szállnak versenybe – mondta köszöntőjében a fővédnök, Markó Béla szenátor, aki szerint a vetélkedő lehetőséget teremt az erdélyi magyar szellemi hagyományok felmutatására. A helyszínen pedig a Bolyaiak példája azt igazolja, hogy akaraterővel lehet teljesítményt elérni, s a tudás birtokában a nagy igazságok is kétségbe vonhatók. A Haller Béla tanár vezette nyitóünnepségen Szabó Csilla, az Oktatásügyi Minisztérium tanácsosa, a tanfelügyelőség, a helyhatóságok képviselői, Bálint István iskolaigazgató és Oláh-Gál Róbert egyetemi tanár, a verseny elnöke köszöntötte a résztvevőket. Az ismert Bolyai-kutató elmondta, hogy Bolyai János tevékenységében van még feltárnivaló, s az eddig elvégezett munka folytatására biztatta a fiatalokat. Az ember akkor ember, ha összes választási lehetőségei közül a legnehezebbet választja – hangzott el az elnök biztatása a díjkiosztó ünnepségen, ahol a zsűrik képviselői értékelték a diákok teljesítményét és ismertették a legjobb helyezést elértek nevét, iskolájukat, felkészítő tanárukat. A díjkiosztást megelőzően minden részt vevő iskola diák és tanár képviselőjét a színpadra szólították, s emléklappal valamint egy kis csomaggal jutalmazták meg. A tantárgyverseny színvonalát jelzi, hogy az informatikavetélkedő nyertesei a Sapientia EMTE marosvásárhelyi műszaki karának bármely szakára felvételi nélkül beiratkozhatnak, a földrajz- és történelemvetélkedő nyerteseit pedig a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem földrajz, kulturális turizmus, történelem, régészet, levéltárosi, művészettörténelem, nemzetközi turizmus szakán veszik fel a versenyen elért eredményük alapján. A zsűrik élén neves egyetemi tanárok álltak Kolozsvárról, Marosvásárhelyről és Csíkszeredából. A Nyárádi Erasmus Gyula növény- és állatbiológia vetélkedő eredményeit dr. Fodorpataki László, a BBTE docense értékelte, s az írásbeli feladatok megoldása mellett kiemelte az állatok viselkedését egyéni megfigyelés alapján bemutató dolgozatok színvonalát. Növény- és állatbiológiából az első helyen Bíró Enikő (tanár Fehér Katalin), a Nagy Mózes Elméleti Líceum diákja végzett. Madaras Barna bolyais diák (József Éva tanítványa) a második lett. Anatómia és élettanból Harsa I. Mihai-Iuliu (Székely Mikó Kollégium, tanár Csia Emese Kinga) kapta az első díjat. Nagy Zsuzsanna a Bolyaiból (József Éva diákja) a harmadik lett. Nagy műgonddal, szépen kidolgozott tételeket bírált el a Teleki Sámuel országos középiskolai földrajzverseny zsűrije – számolt be dr. Nagy Egon, a BBTE docense. Általános természetföldrajzból Gábor Ibolya (Márton Áron EL – tanár Gidó Mária) írta a legjobb dolgozatot, humánföldrajzból Kerekes Anna Hajnalka (Kölcsey Ferenc Főgimnázium – tanár Tar István). A Kalkulusz országos informatikai tantárgyverseny programozói vetélkedőjét elemezve dr. Antal Margit, a Sapientia EMTE adjunktusa örömmel mondta, hogy a programozói szakon megkétszereződött a résztvevők száma. A legjobb eredményt Vass Péter (Nagykárolyi EL – Muszka Ágnes tanítványa) érte el. Az alkalmazói vetélkedőt Székely István (Salamon Ernő EL – tanár Csiki Zoltán) nyerte. A Societas Humana társadalomtudományok versenyének mérlegét Láday Zoltán tanár foglalta össze. Az Üzleti tervek verseny élére a legjobb vállalkozói tervvel a Székely Mikó Kollégium két diákja, Krecht Rudolf és Szigeti Botond került (tanáruk Szabó Anna). Barabási Róbert Csaba és Szabó Tamás, a marosvásárhelyi Elektromaros Iskolaközpont tanulói (tanár Dósa Zsolt) dicséretet kaptak. A társadalomtudományokból írt szakdolgozatok egyharmada kiváló minőségű volt – számolt be dr. Kósa István, a Sapientia EMTE csíkszeredai karának dékánhelyettese, majd ismertette az első helyezettek nevét. Az élen Mihály Imola, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum diákja (Erdei Ildikó tanítványa) végzett. A Historia Nostra történelmi vetélkedő témája a magyarság (1699–1848 közötti) történelme volt. A díjazottak nevét dr. Rüsz Fogarasi Ildikó, a BBTE Történelem-Filozófia Karának dékánhelyettese jelentette be. A legjobb dolgozatot Dósa Helga, a marosvásárhelyi Református Kollégium tanulója írta (tanár Benedek Zsolt). A bolyais Nemes Szilárd (tanár Hajdú Zoltán) dicséretet kapott. A Fabinyi Rudolf kémiavetélkedő mérlegéről dr. Donáth Nagy Gabriella, a MOGYE Gyógyszerészeti Karának adjunktusa számolt be, s az első helyezetteknek Zayzon Zsuzsanna, a Richter Gedeon Gyógyszergyár ajándékát is átadta. Általános és szervetlen kémiából Csomós Attila (Nagy Mózes EL, tanár Rozsnyai Árpád), szerves kémiából Léva Norbert (Nagy Mózes EL – Rozsnyai Árpád) vitte el az első díjat. Nagyszerű vetélkedő volt, zárta az értékelések sorát a rendezvényt támogató oktatási minisztérium tanácsosa, Szabó Csilla, aki jövőre meglepetést helyezett kilátásba. Befejezésként soroljuk fel, hogy kik működtek közre a Magyar Tannyelvű Középiskolák VIII. Országos Tantárgyversenyének szervezésében: dr. Bálint István igazgató, Horváth Gabriella igazgatóhelyettes, József Éva biológia-, Molnár Zoltán földrajz-, Fejér Magdolna informatika-, Láday Zoltán társadalomtudomány-, dr. Borsos Szabolcs filozófia-, Hajdú Zoltán történelem- és Patek Enikő kémiatanár. A rendezvényt a szaktárca mellett a polgármesteri hivatal, a Sapientia EMTE Környezettudományi Tanszéke, a BBTE és a Richter Gedeon Románia támogatta. (bodolai) Népújság (Marosvásárhely) 2014. május 12.Rekordszámú részvétel a magyar középiskolák tantárgyvetélkedőjén"Mikor egy csúcsot megmásztál..." Reál és humán tárgyakból jeleskedő tizenévesek népesítették be szombat reggel a Bolyai líceum dísztermét. A magyar tannyelvű középiskolák kilencedik alkalommal megszervezett országos tantárgyvetélkedőjének résztvevőit a házigazda szerepében Láday Zoltán tanár köszöntötte. 251 diák, 32 iskola, 21 város – sorolta a megnyitót moderáló pedagógus a verseny paramétereit, majd azt is hangsúlyozta, hogy a jelzésértékű létszámnövekedésnél még fontosabb, hogy a diákok felkészültsége, illetve a tanárok igényessége, és ennek következtében a teljesítmény is évről évre nő. Bálint István, a Bolyai líceum igazgatója köszöntőjében kiemelte, az a tény, hogy sikerült a hazai magyar oktatást biztosító egyetemeket a verseny köré csoportosítani, a vetélkedőn elért eredmény ugyanis a felsőoktatásban való továbbtanulás biztosítéka lehet, a rendezvény színvonalát emeli, ugyanakkor lehetőséget kínál azoknak a tehetséges diákoknak a felismerésére, akik anyanyelvükön nem tudnak nemzeti olimpiákon bizonyítani. Az intézményvezető a tanügy-minisztériumnak, illetve a megyei tanfelügyelőségnek is köszönetet mondott a támogatásért, majd így biztatta a diákokat: – A legjobbak között a legjobbak vagytok. A továbbiakban Bakos Levente egyetemi adjunktus üdvözölte a verseny szereplőit, majd Markó Béla szenátor a vetélkedő megszületésének előzményeit idézte fel, amikor Bálint István igazgatóval leültek megbeszélni az ötlet kivitelezésének részleteit. – Ahhoz, hogy bármilyen elképzelés megvalósulhasson, és a szó legnemesebb értelmében nyerni tudjunk, elengedhetetlen a jövőbe vetett bizalom, a hit, hogy képesek vagyunk teljesíteni mindazt, amit elterveztünk – tette hozzá Markó Béla. Szabó Csilla a tanügy-minisztérium képviselőjeként köszönetet mondott azért, hogy a tavalyi ötletet sikerült valóra váltani, és a verseny a fizikavetélkedővel bővült, majd az újoncokat üdvözölte. – Idén rekordszámú részvétellel zajlik a verseny, és ez azt bizonyítja, hogy vannak diákok és tanárok, akik úgy gondolják, hogy minden külső látszat ellenére érdemes tanulni – mondta, majd Pascalt idézte a szaktárca illetékese: "mikor egy csúcsot megmásztál, akkor veszed észre, hogy a hátad mögött egy sokkal magasabb csúcs van, és arra vár, hogy meghódítsd". Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes azt emelte ki, hogy a Bolyai líceum az évek során igazi versenyközponttá alakult, hiszen nincs még egy olyan romániai középiskola, ahol szinte minden héten valamilyen országos verseny zajlana. A tanintézethez kapcsolódtak Peti András alpolgármester gondolatai is: – Soha nem fogom tudni törleszteni mindazt, amit diákként ez az iskola adott nekem. Bízom benne, hogy az új generáció a jövő tudományos társadalmának alapjait teszi le – mondta az alpolgármester. Oláh-Gál Róbert, a vetélkedő elnöke 210 évvel pergette vissza az időt, amikor is Bolyai Farkast meghívták tanárnak a Református Kollégiumba. A nagy matematikus 1804. május 4-én tartotta székfoglaló beszédét, amely így kezdődött: "az igazságot jöttem tanítani". A megnyitó végén Láday Zoltán a vetélkedők egyetemi és középiskolai tanárokból álló zsűrijének, illetve a támogatóknak mondott köszönetet, aztán a diáktömeg a tudásmérés helyszínei felé indult. A verseny előtti percekben pár résztvevőnek arra is volt lélekjelenléte, hogy kérdéseinkre válaszoljon. – A Kalkulusz programozói versenyre jöttem. Jakab Tünde tanárnő ajánlott nekem feladatokat a felkészüléshez – mondta Barabási Csongor, a Bolyai líceum tizedikes diákja. A szintén tizedikes bolyais Gyéresi Ibolya Kreszcencia a Fabinyi Rudolf kémiavetélkedőre jelentkezett, szerves kémiából kellett tudását bizonyítania. – Nem izgulok különösebben, mert elég sok versenyen részt vettem már. Folyamatosan tanulok ezekre a megmérettetésekre, így nem jelentett különösebb erőfeszítést a mostanira való felkészülés – összegzett a diáklány. Szabó Barna, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium tizenegyedikese szintén a programozói vetélkedőre érkezett. – Erre a versenyre nem lehet előzetesen felkészülni, minden a logikán alapszik – mondta, majd azt is elárulta, hogy a vetélkedőn elért siker a Sapientia egyetemre biztos bejutást, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem informatika szakán szervezendő felvételin pluszpontokat jelentene. A vetélkedők eredményeire keddi lapszámunkban térünk vissza. Nagy Székely Ildikó. Népújság (Marosvásárhely) 2014. augusztus 14.In memoriam Janitsek JenőSzomorúan búcsúzunk Janitsek Jenőtől, a tanártól és kutatótól, aki hosszú, tevékeny élete során jelentősen gyarapította a nyelvtudományt, nem utolsósorban a magyar névtant. Tamásné Szabó Csilla az Erdélyi Múzeum-Egyesület kutatója. (Elhangzott a Házsongárdi temetőben, 2014. augusztus 11-én. Janitsek Jenő /Kolozsvár, 1920. szept. 1. – 2014 augusztus 5./ több helyneveket tartalmazó könyv szerzője, az Erdélyi Múzeum-Egyesület egyik újralapítója. A román–magyar–szláv helynevek kölcsönhatásával is foglalkozott. Szabadság (Kolozsvár) 2014. december 15.A közönség is énekelt a kórustalálkozón„A Kölcsey Egyesület újkori történetének legnagyobb számú közönségéről számolhatunk be, kb. 400 személyről”, mondta Jankó András, az egyesület elnöke. A szombat délután öt órától megtartott kórustalálkozó a vártnál jobban sikerült, hiszen bár reménykedtek benne, nem gondolták, hogy valóban sikerül megtölteni a Kultúrpalotát. A Csiky Gergely Főgimnázium kórusa lépett fel elsőként három dallal. Fekete Károly, az est műsorvezetőjének köszöntője következett, majd dr. Garay Zsolt zongoraművész és Szabó Csilla zenetanárnő közös előadása, melyben a csikysek felkészítő tanára megmutatta: nem csak irányítani tud, de énekelni is. Szerényi János evangélikus missziói lelkész ünnepi gondolatainak első része hangzott el ezután, majd az Arad-belvárosi Magyar Baptista Kórus következett Szűcs János karigazgató vezetésével. Második daluk után Kis Zsuzsanna előadásában hangzott el Túrmezei Erzsébet Adventi harangszócímű verse, a negyedik dal után Gál Zoltán tolmácsolta Dsida Jenő Imádságcímű versét. Dr. Garay Zsolt két zongorajátékot adott elő, klarinéton közreműködött Gál Gyula. Szerényi János megtartotta ünnepi beszédének második részét is, majd a nagyváradi Váradi Dalnokok férfikar énekelt Márkus Zoltán karnagy vezetésével, aki mindössze öt perc alatt betanított a közönségnek egy népdalt. Végezetül az Arad-belvárosi Magyar Baptista Kórus dr. Garay Zsolt zongorakíséretével előadta az Örömódát, majd nemzeti imánkkal zárult a rendezvény. A Kölcsey Egyesület köszönetét nyilvánítja Arad Polgármesteri Hivatalának, és minden támogatójának, akik segítettek az adventi kórustalálkozó megvalósításában. Nyugati Jelen (Arad) 2014. december 22.Elismerés a nemzet napszámosainakA Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) erdővidéki szervezete szombaton a Baróti Szabó Dávid Középiskolában díjazta az elmúlt évben, illetve évtizedekben lelkiismeretesen és sikeresen dolgozó tanárokat, tanítókat, óvodai alkalmazottakat, de nem feledkezett meg azokról sem, akik az intézmény munkáját segítették. Az ünnepséget vezető Dimény János iskolaigazgató a díjazás fontosságát hangsúlyozta. Mint mondotta, a tudásuk legjavát átadó, személyiségükkel nevelő tanároknak köszönetet kell mondani az elvégzett áldozatos munkáért: a jó szavak erőt adnak, hogy holnap is fáradhatatlanul, szívükben lelkesedéssel végezhessék feladatukat. A jelképes ajándék és a szál virág átvételére először Lőrincz Sándort szólították, aki az RMPSZ országos vezetősége által adományozott Apáczai-díjat az ősszel Szovátán a Teleki Oktatási Központban nem tudta átvenni. A múlt tanév végén nyugdíjba vonult, most életműdíjban részesülő Antal Izabellát Urák Gyöngyvér méltatta, a Baróti Szabó Dávid Középiskola igazgatóhelyettese a műszaki tantárgyak volt katedravezetőjének az oktatásban elért sikereit és a civil szférában végzett önzetlen munkáját emelte ki. Az oktatás szolgálatában díjat azok kaphatják meg, akik nem pedagógusként szolgálták az oktatás ügyét. Elismerésben részesült Antal László oktatómester, műszaki dolgozó, Demeter Éva főtitkárnő és Osváth Sándor műszaki dolgozó. Az év pedagógusa díjjal a 2013–2014-es tanévben kimagasló teljesítményt elért tanárokat tüntették ki. Elsőként a diákjaikkal nemzetközi sikereket elérő „éremkovácsok”, a múlt hét folyamán Bukarestben a minisztérium által is kitüntetett Darvas Annamária és Oláh-Ilkei Árpád matematikatanárok vehették át az elismeréseket. A laudálók köszönetet mondtak kollégáiknak, hogy a IX. B osztályos Kádár Attila és a végzős Szász Apolka révén a baróti középiskola bekerült az ország legnevesebb és legsikeresebb diákjait kinevelő tanintézményei közé. A két kitüntetett az iskola vezetőségének a sikerben játszott szerepét méltatta, de nem feledkeztek meg az erejüket meghaladva dolgozni akaró diákokról sem. Az év pedagógusa elismerésben részesült még Máthé Anikó (baróti Cimbora Óvoda), Gál Katalin, Gyulai-György Éva, Süketes János, Bán Annamária, Máthé Sándor (mindannyian a baróti Gaál Mózes Gimnázium tanárai), Andorkó Katalin (vargyasi Borbáth Károly Gimnázium), Nagy Zsuzsa (magyarhermányi Máthé János Gimnázium), Ilkei Júlia (Olaszteleki Általános Iskola), Balázsi Ilona és Szabó Csilla (bardoci Benkő József Általános Iskola). Kotecz József unitárius lelkész áldásában a tanárok, tanítók és óvónők áldozatos munkáját emelve ki úgy vélekedett, ha a holnap olyan lesz, mint a ma iskolája, Erdővidék jövője biztosított. Hecser László Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. május 4.Felnőtté avatták a Csiky Gergely Főgimnázium végzőseitSokat készültek rá… Csütörtökön este hat órakor kezdődött az iskolai élet egyik legünnepélyesebb rendezvénye, a maturandus. A színház közönségtere megtelt emberekkel, a folyosón ideges vagy kapkodó diákok és tanárok szaladgáltak, a színpadon folyt a műsor. Aki leült a székbe, és onnan nézte végig az előadásokat, nem is tudja, milyen sürgés-forgás ment végbe a színfalak mögött. Hat óra pár perccel el volt múlva, amikor két pár kiállt a színpadra, és megnyitották az estet egy mezőségi tánccal. A négy diák között ott volt Sisa Richárd is, aki rögtön tánc után másik szerepét igyekezett betölteni: Kocsó Alexandra mellett ő is bemondó volt. Színpadra invitálták Hadnagy Éva igazgatónőt, aki beszédével megnyitotta az estét, majd rögtön a 11. C osztály műsora következett, A kis herceg, melyben színészkedtek, táncoltak és zenéltek is a fiatalok. Az osztályprodukció után kalotaszegi tánc következett, ezután egy beszéd. Minden évben meghívnak egy volt csikyst, hogy a felnőtté válás küszöbén álló fiataloknak tartson egy előadást, mondjon nekik pár szót a nagybetűs életről. Idén Király Andrea ügyvédnő kapta ezt a megtisztelő feladatot. A 12. B osztály szintén egy minden egyben-produkciót állított össze, melyben görbe tükör és tánc is volt, A bukott turista címet viselte. Ez nemcsak tanáraikról, magukról is szólt, hiszen máris elkezdték felidézni a mögöttük lévő, lassan négy év poénjait és vicces történeteit. A 12. A osztály tanulói saját táncukról nyilatkoztak úgy, hogy „[…] ez nem egy komoly produkció, (de) sokat készültünk rá, és sok fizikaóra bánta. Nagyon jellemez minket.” El kell mondanom, hogy az Uptown funk című sláger számos flash-mob háttérzenéje volt már, most azonban egy osztály táncolt rá, biológiaóra helyett. A viccek és táncok után érzelmesebbre fogták a figurát Szabó Csilla tanárnő és kórusvezető diákjai. Păcurar Ariana, Simon Beatrix (11. A) és Demeter Márk Christopher (12. A) az Álmodd meg a csodát! és a Leszek a dalcímű énekeket adták elő. Ezután a főgimnázium tánccsoportja lépett fel, és adott elő egy salsát. A koreográfiát Erdélyi Kinga tanárnő készítette. A műsorok végeztével az est lényegéhez értünk, a szalagavatáshoz. A három osztályfőnök, Páll Mária, Kreitler Tímea és Tóthpál Renáta büszkén tűzdelték a piros szalagokat a hófehér menyasszonyi ruhákra és a sötét színű zakókra. A három évfolyam egymás mögé sorakozott a színpadon, és miután megkapták szalagjaikat, sorban levonultak. Majd nemsokára vissza is vonultak, hiszen az este utolsó mozzanata az évfolyamkeringő volt, melyet Erdei Emese és Murvai Dávid, aki nem is olyan régen még maga is ott állt a maturandusok között koreografáltak. Ezután átvonultak a Jelen Házba, ahol tánc és beszélgetés után megválasztották az idei bálkirályt és bálkirálynőt: Pálfi Kinga és Wittmann Rudolf nyerte el ezt a kitüntetést. Gál Zoltán Nyugati Jelen (Arad) 2015. június 4.„A népi műveltség megismerése a mai kultúra számára is fontos”Kedden este került sor a már hetedik néptáncgálára a nagyszínház színpadán. A rendezvénynek az Ide lábam, ne tova! – A hetedik… címet adták, hiszen éppen hét évvel ezelőtt mutatták be legelőször a Csiky középiskolás diákjai a Sztankó Károly, jól ismert néprajzkutató, néptánc- és drámapedagógus által betanított szatmári táncot. Idén a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenki színpadra lépett: a nyitótáncot Szlávik Nóra és Bablina Norbert, valamint Gál Csilla és Sisa Richárd adták elő. A négy táncos közül három végzős volt (Richárd tizenegyedikes), és számukra ez volt az utolsó tánc, amit csikys diákként adtak elő. Sztankó Károly jelképes búcsúajándékkal engedte őket útjukra a nagybetűs életbe, azzal a reménnyel, hogy a néphagyományok továbbra is meghatározó szerepet töltenek be az életükben. Rögtön utánuk az előkészítősök következtek, énekes-táncos gyermekjátékokkal, majd az I. A osztály dél-alföldi játékokat, az I. B osztály felvidéki gyermekjátékokat mutatott be. A két első osztály közösen eltáncolt egy dél-dunántúli ugróst is. Sisa Richárd, Kecskés Lóránd (8. oszt.) és Magyar István (7. oszt.) Karsai Zsigmond lőrincrévi pontozósát járták el, és a tánc közben egyfajta versenyt is láthattunk az előadók között. A második osztályosok kalocsai lakodalmast táncoltak, majd nagyobbak és még nagyobbak, azaz általános és középiskolások vegyes csoportja mutatott be székely verbunkot, forgatóst és szöktetőst. Utánuk megint elemisek következtek, ezúttal a harmadik osztályosok, rábaközi táncokkal, dél-alföldi ugróssal valamint somogyi kanásztánccal, üvegessel és ugróssal. Ezek után a közönség megtekinthette a legelső táncot, amit hét évvel ezelőtt eljártak a diákok: a szatmári táncokat a licisták és a kicsit kisebbek mutatták be. Utánuk a negyedik osztályosok jöttek kalocsaival, csárdással és marssal. De hogy ne csak a tánc kapjon szerepet a folklórbemutatón, Szabó Csilla tanárnő karvezetésével az iskolai kórus Kodály Zoltán gyűjtéséből énekelt népdalokat. Az utolsó műsorszámban széki táncokat tekinthettünk meg a vegyes csoport előadásában, de még ezek előtt ünnepélyes pillanatnak lehettünk tanúi: Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke és Khell Levente, az iskola vezetőtanácsának tagja átadta Sztankó Károlynak az EMKE országos kitüntetését az Arad megyében végzet munkájáért. Az délután végeztével a szervezők még egyszer köszönetet nyilvánítottak (diákoknak, tanítóknak, iskolának, szülőknek és) mindenkinek, aki hozzájárult és támogatta a munkát. Gál Zoltán Nyugati Jelen (Arad) 2015. június 30.Jubileumi EMKE-kiállítás az Áprily-esteken NagyenyedenA létesítésének 130 éves évfordulóját ünneplő Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Kolozsváron jubilált, de közismert, hogy az egyesület működése egész Erdélyt behálózta. Természetes tehát, hogy a jubileumi eseményt leginkább reprezentáló történeti kiállítás a kolozsvári bemutató után erdélyi vándorútra indult. A kiállítás első állomása Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház volt, ahol az EMKE-kiállítás egyben a gazdag tematikájú 2014-15-ös Áprily-estek idei évadát is lezárta. Széman Péter EMKE-elnök és a kiállítás megalkotásában oroszlánrészt vállaló Bartha Katalin Ágnes kurátor ismertette a kiállítás anyagát. Az elhangzottak a hajdani gyümölcsöző Kolozsvárt Nagyenyeddel is összekötő kulturális kapcsolatokat is felelevenítették. Az évadzáró Áprily-est témája ezúttal a Társadalmi szerepvállalás és részvétel a XIX. század végén: az EMKE indulása volt. Kerekes Hajnal a Fehér Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, egyben a Dr. Szász Pál Egyesület alelnöke, valamint Józsa Miklós a programsorozat kitartó irányítója ezúttal is meglepetéssel szolgáltak a résztvevőknek. Fellépett a Miriszló Gyöngye ifjúsági tánccsoport Szabó Csilla óvónő irányításával. Széman Péter elmondta: a kiállítás Nagyenyedről a jövő hónap folyamán Nagyszebenbe költözik, és további tervek is vannak erre vonatkozóan. Az EMKE máig megőrizte azt az alapelvét, miszerint a közművelődés által fejleszti Erdély magyar népében a hazafiság érzését. Észak-Erdélyben, a háború alatt, 1940–44 között is tovább működött, majd a kommunista diktatúra évtizedeiben megszűnt, jelentős javait pedig államosították. 1990-től alakult újjá, majd 2001-től levált az RMDSZ-ről és önálló civil szervezetként működött tovább. Erdélyben ma 39 Magyar Ház van, tíz erdélyi megyében. BAKÓ BOTOND Szabadság (Kolozsvár) 2015. augusztus 25.Egy kis falu nagy napjai: III. Miriszlói Magyar Kulturális NapokUdmurtokkal ismerkedtünk, akik büszkék anyanyelvükre Miriszló lakossága román többségű, a magyar közösség számaránya 26,9 százalék – ennek ellenére a kétnapos magyar kulturális eseményt jeles vendégektől körülvéve lelkesen és tartalmasan ünnepelt augusztus 22-23-án. A kultúrotthon udvarán felállított nagyszínpadon, háttérben az őrzőként kimagasló református templommal, egy kis zöldövezetben gyűlt össze a közönség, nagyrészt magyarok, de románok is szép számmal. A kulturális napokat harmadszor szervezték meg, ebben vezető szerepe volt a falu óvónőjének, Szabó Csillának. Volt látványos utcai felvonulás, gazdag néptáncműsor, gyermekprogram, falubál. Megtisztelte jelenlétével a rendezvényt és köszöntőt mondott Lőrincz Helga Fehér megyei RMDSZ elnök és a helyi polgármester, Alexandru Liviu Gigel, valamint jelen volt Ioan Rus megyei tanácselnök és két alelnöke. Délelőtt gyermekprogramok kezdődtek, kézműves foglalkozásokkal és gyermektáncházzal. Szabó Csilla óvónő, egyben főrendező rövid beszédében köszöntötte a közönséget és a meghívott vendégeket. Ezután a színpadon főleg a közeli meghívott táncegyüttesek léptek fel. Szabó Csilla – aki nemrég a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban véndiákként ünnepelte óvónővé avatásának 20. évfordulóját – beszédében a világháló korában megváltozott értékrendről beszélt, aminek egyik következménye a hagyományok fokozatos elvesztése. Miriszlón sikerült felkelteni a fiatalabb korosztály érdeklődését a népi kultúra iránt. Ennek kapcsán a fiatalok sok népdalt és néptáncot tanultak, és ebben sokat segített Pillich Balázs kolozsvári táncoktató. Nemcsak tanultak, hanem együtt az óvónénivel felkarolták a helyi népviseletet, amelyet pályázati pénzekből sikerült felújítani. A férfi és női hagyományos viseletet a színpad két oldalán állították ki. A női öltözet még kiegészítésre szorul, de a férfi már teljes. A gyűjtés a szülők segítségével 35 régi fénykép alapján történt. Kallós Zoltán széki néprajzkutatóval is felvették a kapcsolatot, aki jó tanácsokkal látta el őket. Szabadság (Kolozsvár) 2015. augusztus 28.Változások magyar iskoláknálBihar megye- Csütörtök délután a tanfelügyelőség vezetőtanácsa véglegesítette a Bihar megyei iskolák vezető funkcióiba való kinevezéseket. Magyar tannyelvű tanintézmények élén is történtek változások. Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes arról tájékoztatta az Erdély Online-t: a tanügyi törvény 45. cikkelye vonatkozó cikkelyei alapján azon tanintézményekben, ahol kisebbségi osztályok is működnek, kötelező módon az illető nyelvet beszélő igazgató vagy aligazgató kell legyen, akik ajánlással is kell rendelkezzenek az illető etnikum, jelen esetben a magyar közösség parlamenti képviseletétől. Az új nevek Bihar megyében az érintett vezetők esetében csak akkor történtek változások, ha az érintettek írásban jelezték abbeli kérésüket, hogy ne hosszabbítsák meg augusztus 31-én lejáró kinevezésüket, mivel szeretnének visszamenni tanítani a katedrára. Ennek megfelelően Nagyváradon az Ady Endre Középiskolában Vad Márta váltja Tóth Mártát az igazgatói tisztségben, aligazgató marad Ciubotariu Éva. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium Szabó Zsuzsanna utódja az eddigi aligazgató, Zsíros Anikó lett, akinek a helyébe lépett Fazekas Tibor. A Nicolae Bălcescu Általános Iskolában az aligazgatói tisztségét nem kívánta megőrizni Cseke Sándor, míg a Művészeti Líceumban Rácz Eliza lesz az aligazgatónő Tiponuţ Mónika helyett, akit a biharfélegyházi általános iskolát irányítja majd szeptember 1-től Petruş Cristian helyett, aki visszatért Váradra. Vidéken megvált tisztségétől a belényesi általános iskola aligazgatója. Mivel Vad Márta távozásával megüresedett a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum igazgatói pozíciója, oda Szabó Csillát nevezték ki, aki eddig a tanügyminisztériumban dolgozott a kisebbségi osztályon, és most tulajdonképpen úgymond hazajött. A Pedagógusok Házában és a tanfelügyelőségen magyar szempontból nem történt változás. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2015. december 11.Felejthetetlen adventi esemény a minorita templomban!Könyv készült a Vox Juventutis Gyermekkarról Felejthetetlen esttel ajándékozta meg az aradi magyarokat a Kölcsey Egyesület december 9-én, szerdán délután a minorita templomban.Ó jöjjetek, hívek… címmel adventi kórustalálkozóra és hangversenyre gyűlt össze a népes közönség, a meghitt, szeretetteljes eseményen ugyanakkor bemutatták az egyesület Kórusaink III. című kiadványát, Horváth Tünde ny. zenepedagógus által az egykori hírneves aradi Vox Juventutis Gyermekkarról írt könyvét. Az egybegyűlteket a mintegy kétórás, gondosan megszervezett rendezvény ötletgazdája, Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke köszöntötte, hangsúlyozva, hogy a már évek óta hagyományként, Advent jegyében sorra kerülő esemény ezúttal is a keresztény magyar kultúra ápolását kívánja szolgálni. A nyitóbeszédet követően jól felkészült énekkarok és művészek melegítették fel csodálatos karácsonyi dallamokkal a templom hideg falait. Almási Gábor karnagy vezetésével fellépett a Kisiratosi Szalbek Vegyeskórus, dr. Garai Zsolt orgonaművész, Szabó Csilla énekművész, a Vox Angelicus vonósnégyes (Tóthpál Béla – első hegedű, Miskovits Tibor – második hegedű, Kászoni László – mélyhegedű, Pataky Károly – cselló), a Csiky Gergely Főgimnázium Énekkara (karvezető Szabó Csilla), Duffner Melinda, a Kolozsvári Filharmónia szólistája és nem utolsósorban az Arad-belvárosi Baptista Gyülekezet Kórusa. Az énekkarok műsora után Németh Éva volt csikys és egykori kórustag Székely János Zene c. versét szavalta el. A kórusművek közé ékelve az Aradi Kölcsey Egyesületnek, a minorita templom kórusának és az In memoriam 1956 Egyesületnek a képviselői koszorúkat helyeztek el P. Karácsonyi István mártír minorita rendi atya (a templom egykori karnagyának) emléktáblájánál. A rendezvény második részében megható pillanatok következtek. Az egykori neves Vox Juventutis Gyermekkar említésekor bizony sokak szeme megtelt könnyel, hiszen az 1991–2001 között működött kórus értékes gyöngyszeme volt az aradi magyar kulturális életnek. A legmeghatottabb, érthetően, maga a könyv szerzője volt, aki szívét-lelkét beletette munkájába. Az Arad Municípiumi Kulturális Központ által támogatott kötetet Matekovits Mihály mutatta be, hiszen ő volt az, aki a kórus minden lépését végigkövette, úgymond menedzselte azt, megalakulásától a feloszlásáig. „Szükség volt erre a könyvre! Kell ez a könyv! Mert ez rólunk szól, aradiakról, erdélyiekről, az éneklés szeretetéről” – mondta, hangsúlyozva, a magyar kórus nem csak Erdélyben, hanem Európa több városában is fellépett, öregbítve városának hírnevét. „A Vox Juventutis egyedüli volt, mely saját magát adta minden alkalommal!” A 130 oldalas könyvben a szerző az összes egykori kórustag nevét felsorolja, továbbá az olvasó megtudhatja, hol és milyen alkalmakkor lépett fel az énekkar, és milyen kitűntetéseket szerzett az évek során. A kórus életének különböző mozzanatait felelevenítő fényképekkel illusztrált kötet borítótervét Ódry Mária készítette. A kötetben továbbá a kórusból kirepült tagok gondolatait, illetve neves embereknek az emlékalbumokból egy csokorba gyűjtött elismerő szavait is felleli az olvasó. Horváth Tünde elcsukló hanggal beszélt a könyvről. „Köszönöm a Vox Juventutis Gyermekkar menedzserének, kedves barátomnak a melegséggel teli méltatást és az elismerő szavakat, a könyv lektorizálását! Köszönöm a Kölcsey Egyesületnek és vezetőségének, az RMDSZ aradi szervezetének, az Arad Municípiumi Kulturális Központnak, a város magyar vezetőinek, az aradi egyházaknak, külön az aradi minorita rendháznak, iskoláimnak és vezetőiknek az anyagi és erkölcsi hozzájárulást, támogatást! Köszönöm családom, barátaim, kollégáim mellémállását, bíztatását és szeretetét! Köszönöm szeretett kórusom, a Vox Juventutis Gyermekkar több mint 150 tagjának szárnyaló hangját, csillogó szemét és az együtt elért sikereket! Csak így tudtuk folytatni elődeink oltárt építő munkásságát a magyar dal ápolásáért, mert nyelvében és dalában érez a nemzet!” A szerző beszédében nem feledkezett meg az énekkar barátjának tartott Csergő Ervin atyáról sem, akinek tolmácsolta adventi gondolatait, továbbá megköszönte a mentorának, példaképének tartott Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség volt tiszteletbeli elnökének bizalmát és jóságos irányítását. Bognár Levente aradi alpolgármester a műsorral kapcsolatban hangsúlyozta: ezek azok a rendezvények, melyek meghatározóak a magyar kultúra ápolása és fenntartása szempontjából. A rendezvényt egy egyedi momentummal zárták: az előadóművészek, kórusok közös énekléssel búcsúztak. Szász Károly Dalárok éneke c. versének Horváth Tünde által megzenésített változatát adták elő, Duffner Melinda előéneklése mellett. (Ezt a dalt zengte a kórus sok-sok éven keresztül.) Horváth Tünde vezényletével a kórustagokkal együtt énekelt az egész közönség, majd a magyar himnusszal zárták az élményteli programot. Emlékezetes est volt! Népújság (Marosvásárhely) 2016. március 10.Helynévgyűjtésre várnak önkénteseket az EME-nélLelkes önkéntesek jelentkezését várják az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kutatóintézetének nyelvészei, akik nagy fába vágták a fejszéjüket az elmúlt időszakban. 2014-ben együttműködési szerződést írtak alá a Debreceni Egyetem Magyar Nyelv- és Névtörténeti Kutatócsoportjával, amelyben vállalták, hogy a Magyar Nemzeti Helynévtár (korábban Magyar Digitális Helynévtár) elnevezésű online adatbázis Erdélyre vonatkozó részét elkészítik. A részletekről Tamásné Szabó Csilla, az EME kutatóintézetének nyelvésze, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár szerkesztője tájékoztatta az érdeklődőket kedden délután az egyesület székházában, a legfontosabb 20. századi előzmények mellett arra is utalva, hogy előreláthatóan több mint tíz évet vesz igénybe a munka. Az előadó hangsúlyozta: jócskán van előzménye az erdélyi helynévgyűjtésnek, és a kolozsvári nyelvészeti kutatócsoportnak is régi terve a helynévtár létrehozása. F. Zs. Szabadság (Kolozsvár) 2016. május 24.Miriszló Gyöngyének újabb csillogásaHangulatos vidéki rendezvény, külföldi meghívottakkal A Fehér megyei Miriszlóról újabban önkéntelenül a néptánc jut eszünkbe és az a személy, akinek sikerült fellendítenie az itteni kulturális életet, ő pedig nem más, mint Szabó Csilla Erzsébet óvónő, aki ezúttal – egy kis kolozsvári segítséggel – május 18-án az első Miriszló Gyöngye Fesztivált szervezte meg. „Kezdetben csak arra gondoltam, hogy meglepetést szerezzek néptánccsoportomnak, megalakulásunk negyedik évfordulóját ünnepeljük meg egy jó bulival, értem ezalatt a kultúrotthonban való fellépést és az azt követő táncházat. Mivel jó kapcsolatokat ápolunk Pillich Balázzsal, a kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes vezetőjével, szóba került, hogy a Tánc Világnapja alkalmából kézenfekvő egy fehéroroszországi profi néptánccsoport bemutatkozása is. Ha már így összejött minden, kiéleztem a dolgot és elhatároztam, hogy ez lesz az első Miriszló Gyöngye Fesztivál, melyet évente megrendezünk majd.” BASA EMESE Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-30 | 31-40
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
